A nagy dunai kikötő ügye és az első világháború

Budapest és a Duna kapcsolata évszázados, ám a város a "Duna királynője" címet csak a 19. század közepétől indult fejlődésével nyerte el. Páratlan folyóparti panorámája mellett a Duna rendkívüli gazdaági lehetőségeket is kínált a hajózás révén. Az Óbudai hajógyár, a téli kikötők és a kiépített rakpartok jelzik a folyó iparosításának egyes állomásait. Budapest természetesen nem volt egyedül, a folyam nagyvárosi sorra építették ki hasonló létesítményeiket.

A 20. század elején követve az Elbán és a Rajnál már lezajlott trendeket, új szakaszba lépett a dunai folyami hajózás. Az új elvárás a vasúti és a hajózási kapacitásokat összekapcsoló városszéli kereskedelmi kikötő lett. A tervek el is készültek, ám a háború közbeszólt, majd 1920 után Budapest pozíciója a dunai kereskedelemben meggyengült. A középső Duna szakaszon Bécs, Pozsony-Komárom és a magyar főváros egymással versenyezve igyekezett fejleszteni kikötői kapacitásait. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a három kisállam között valódi harc indult meg a kereskedelmi hegemóniáért, amelynek eredményeként a háború miatt elakadt kikötő fejlesztések új lendületet kaptak.

Konferenciánk célja, hogy

HARC A DUNÁÉRT: (1) áttekintse a dunai hajózás és a geopolitika kapcsolatát 20. század első felében. Ezen munkarész elsősorban eseménytörténeti előadásokat tartalmaz.

KIKÖTŐK A VÁROSI TÁJBAN: (2) A második cél időben tágabb horizontot ölel fel és általában szeretné megérteni a folyópartok (tágabb kitekintéssel akár a nagyobb tavak) iparosításának urbanisztikai és építészeti kérdéseit, a kikötők és épületeinek típusait, morfológiai jellegzetességeit (nemzetközi kitekintéssel) valamint a kikötőknek, mint helyeknek szociológiai, társadalomtörténeti jellegzetességeit.

A tanácskozás helye és ideje:

Magyar Nemzeti Levéltár - Budapest, Bécsi kapu tér 2-4. (Lovagterem) - 2019. június 3.

9:00-9:30 Tamáska Máté: Kikötők, városi táj és az első világháború hatása: Bécs, Budapest, Pozsony

9:30-10:00 Frisnyák Zsuzsa: Az intermodalitás kezdetei a Dunán

10:00-10:30 Huszár Zoltán: A DGT/DDSG dunai kikötői, különös tekintettel a mohácsi kikötő és a Mohács-Pécsi Vasút kapcsolatára a 19. században

10:30-11:00 Cseh Valentin: A budapesti (csepeli) vámmentes kikötő felépítése és működése a második világháborúig

11.00-11:30 Vladimir Ivanisevity, Millena Popovity Subity, Mezei Zsuzsanna: Az újvidéki kikötő a 20. században

11:30-12:00 Sarlós István: A bajai kikötő

12-13 ebédszünet

13:00-13:30 Balizs Dániel, Szabó Julianna: Komárom és Komárno parthasználata és a kikötők

13:30-14:00 Nagy Iván et al: Budafok - Atlantica Tengerhajózási Rt. kikötője (Hunyadi laktanya) rehabilitációja

14:00-14:30 Martin Pilsitz: Ipari épületek a kikötőkben

14:30-15:00 Tolnai Gábor: Dunai kikötők, mint barnamezős területek a mai városszerkezetben

Felkért hozzászólók:

Németh Gyöngyi, Tinku Balázs, Kolundzsija Gábor, Klement Judit, Géra Eleonóra