Kikötők a városi tájban
katalógus
Bécs a "dunai metropolisz", Budapest a "Duna királynője" - gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket. A "vén" folyó kapcsán pedig valami állandó városépítészeti adottság, a "viharos történelem" színpada jut eszünkbe. Fernand Braudel francia történész szavaival élve a "földrajzi idő" valóban lassabb ütemben jár, de állandóságról hiba volna beszélni.
Kiállításunk a dunai városi táj egyik legjellemzőbb részletét, a kikötők változását villantja fel. Központi tematikája a "dunai monarchia" szétesése utáni két évized, mikor is az utódállamok egymással versengve igyekeztek korszerű, a nyugati államokban már bevált kereskedelmi és ipari kikötőket építeni.
Tágabb történeti perspektívában ugyanakkor ez a két évtized beillesztető egy tágabb városszerkezeti átalakulásba, amelynek során a 19. század előtti, alig-alig kiépített kikötőhelyektől elindulva a városi rakpartokon és a nagy kereskedelmi kikötőkön át jutunk el a felhagyott kikötők újrahasznosításának urbanisztikai problémájáig.
A kiállításhoz kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos konferenciát is szervezett, amelynek eredménye később a Térformák-Társadalomformák könyvsorozatban fognak megjelenni. Tovább a konferencia programjára.
A kiállítás összesen tíz táblát tartalmaz. Az első három tábla a dunai kikötők városépítészeti mintázatait tekinti át, a kikötők alapformáit, az iparosítás és a gőzhajózás hatásait, illetve egy, a maga módján különleges városformát, a csatornákkal átszőtt várost. A második tematikai egység egy-egy konkrét város kikötői infrastruktúrájának történetét villantja fel: Bécset, Pozsonyt, Komáromot és Újvidéket. A harmadik rész Budapesttel foglalkozik, illetve az első világháború következményeivel, benne a magyar tenger elvesztésével és "pótlásával." Végül az utolsó tábla a már nem használt kikötők urbanisztikai átalakulását veszi górcső alá.
1. Rév és kikötő
2. A folyó iparosítása
3. A hajózható város
4 Bécs: A birodalom kikötői
5. Csehszlovákia: láncszemek észak és dél között
6. A Vajdaság kikötője: Újvidék
7. A Duna királynője
8. Budapest: a Duna "Rotterdamja"
9. A magyar tenger
10. Felhagyott kikötők
Impresszum
Kurátor: Tamáska Máté
Szakmai partnerek: Magyar Nemzeti Levéltár, Ormos Imre Alapítvány, Térformák Társadalomformák Könyvsorozat és Kutatóműhely (TérTáR), Újvidéki Levéltár (Milena Popovity Subity és Vladimir Ivanisevty), Sütő Ferenc (grafika), Martin Opitz Kiadó,
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Felhasznált irodalom
Cseh Valentin (2014): A Petróleum-kikötő. A csepeli olajipari társaságok története 1945-ig. Magyar Olajipari Múzeum: Zalaegerszeg.
Cseh Valentin (2018): A Nemzeti és Szabadkikötő története a XIX. század végétől napjainkig. Budapesti Szabadkikötő Logisztikai és Ipari Park: Budapest.
Schmid, Martin (2013): Stadt am Fluss: Wiener Häfen als sozionaturale Schauplätze von der Frühen Neuzeit bis nach dem Zweiten Weltkrieg. In: Lukas Morscher, Martin Scheutz, Walter Schuster (Hrsg.): Orte der Stadt im Wandel vom Mittelalter zur Gegenwart. Treffpunkte, Verkehr und Fürsorge. StudienVerlag: Innsbruck, Wien, Bozen.
Nina Bartošová (2014): Priemydelv. Výzvy modernizácie. In: Peter Szalay, Katarína Haberlandová, Katarína Andrášiová, Nina Bartošová: Moderná Bratislava 1918 - 1939. Ústarch SAV: Bratislava. 215-248.
Kertai Ede (1971): Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők. OVH: Budapest.
Fritsch Kálmán (1938): Vízimunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt. In: Vízügyi közlemények 20. évf. 4. sz., 424-433.
Ferkai András (2001): Pest építészete a két világháború között - The Architecture of Pest Between the World Wars. Pipacs Könyvek: Budapest.
Subják Győzőné (1969): Tervezési Irányelvek. Folyami-, csatorna és tavi kikötők és hajórakodók. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Budapest.
Farkas László (1944): A pesti körcsatorna története. In: Földrajzi Közlemények. 1944, 1. sz. 66-74.
Gonda Béla (1899): A magyar hajózás. Műszaki Irodalmi és Nyomdai Vállalat: Budapest.
Király, Edit (2017): Die Donau ist die Form": Strom-Diskurse in Texten und Bildern des 19. Jahrhunderst. Böhlau: Wien - Weimar - Köln.
Szabó, Csaba - Tamáska, Máté (Hg. 2016): Donau-Stadt-Landschaften: Danube-City-Landscapes: Budapest - Wien/Vienna. LIT Verlag:Berlin.
Mácza Mihály (1992): Komárom. Történelmi séták a városban. Pozsony: Madách. Bratislava - Pozsony 1992.
Tamáska Máté (2016): Komárom duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig. In: Építés- Építészettudomány 44. évf. 1-2. sz. 107-128.
Winiwarter, Verena - Schmid, Martin (2010): Umwelt Donau. Eine andere Geschichte. St. Pölten. Niederösterreichische Landesarchiv.
Kralovánszky U. Pál, Ligetvári Ferenc (2009): A hazai vízügyek bölcsőjénél: Kvassay Jenő pályafutása. Pusztazámor : Dream-n-Print.
White, Richard (1995): The Organic Machine: The Remaking of the Columbia River. New York: Hill and Wang.
Martin, Andreas -Fischer, Norbert (Hg. 2018) Über den Wandel eines Flusses vom Wiener Kongress (1815) bis zur Gegenwart. Leipzig: Leipziger Universitätsverlag.